Katalin, a kódexíró

Lélegzetelállítóan gyönyörűek azok a díszoklevelek, amelyek a mogyoródi önkormányzati díjakat kísérik. Megkerestük a készítőjüket, Szalai Katalint, aki megmutatta a műhelyét is.

Nem akármilyen kezek közül kerülnek ki a mogyoródi önkormányzati díjak díszoklevelei: Szalai Katalin harminc éve foglalkozik díszes iratok festésével, az oklevelek és családfák mellett családi címereket és kódexeket is készít. 

– Eredetileg kirakatrendezőnek és dekoratőrnek készültem, az iskolában tanultam grafikát is. Egy térdműtét miatt azonban nem tudtam a szakmámban elhelyezkedni, így más lehetőségeket kerestem. Olvastam egy hirdetést, amelyben kódexírókat kerestek Budapest Aranykönyvének elkészítéséhez. Jelentkeztem, és felvettek. Hat grafikussal együtt készítettük el a könyvet, én Budapest város történetét írtam és rajzoltam meg. Olyan jól sikerült, hogy már akkor, 1997-ben felkértek egy kiállításra – emlékezett vissza Szalai Katalin a kezdetekre. – A kódexek mellett naptárakat és címereket is festettem. Az első oklevelet Benke Laci bácsi rendelte tőlem a Nagyszakácsi szakácsverseny díjazottjainak. Ezután keresett meg a Zwack, majd az Unilever, és innentől nem volt megállás.  

Katalinnak a harminc év alatt összesen 57 kiállítása volt, és számtalan magán, vállalati és önkormányzati megrendelésnek tett eleget. Városok történetét veti papírra, versenyek és kitüntetések díszokleveleit készíti el, családfákat rajzol, családi címereket éleszt újra. Mindezt a napfényes fővárosi lakásának dolgozósarkában, egy hatalmas íróasztalnál teszi.

– Budapest története után én festettem meg Belváros-Lipótváros, a XIII. Kerület, Vác, Mór és Hévíz történetét is. Ezek hatalmas munkák, egy lap akár 1-2 hónapig is készül úgy, hogy minden nap reggeltől estig dolgozom rajta. A rajzokat, mintákat és motívumokat az adott város épített örökségéből merítem: mielőtt nekikezdenék az alkotásnak, körbejárok az utcákon és fényképezek. A látottakat pedig a saját fantáziámmal egészítem ki. Merített papírra dolgozom kalligrafikus tollal írok, és egyszerű vízfestékkel és temperával festem a képeket. Ahhoz, hogy a sorok egyenesek legyenek, nem használhatok vonalzót: át kell világítsam a lapokat egy speciális asztalnál – avatott be a kulisszatitkokba Katalin. – Mogyoróddal egészen prózaian kerültem kapcsolatba: küldtem az önkormányzatnak egy bemutatkozó emailt, és Hutter József válaszolt rá. Később derült ki, hogy Gulácsi Attilával is ismerjük egymást: a főnököm volt a Honvéd Kulturális Központban. Most a harmincadik évfordulómon újabb kiállításra készülök, melyen remélem a mogyoródi munkáim kedves kis csokrát is bemutathatom.