Mogyoródi szőlész-borász a családi hagyományok nyomában

Nem csoda, hogy Suhajda László édesapjától leste el a szőlőtermesztés és borkészítés csínját-bínját, hiszen az egész család képzett borásznak számít. László most szeretné mindazt a tudást és tapasztalatot, amit ő a szüleitől kapott, továbbadni a következő generációnak

Magába szívta a tudást

Suhajda László úgy „nőtt bele” a borászkodásba, ugyanis elmondása szerint a papának mindig kellett segíteni egy kicsit itt, egy kicsit ott. Ezért nem lepődött meg senki, a későbbi pályaválasztáson sem.

– Vácra jártam mezőgazdasági iskolába, majd elvégeztem egy általános, ehhez kapcsolódó főiskolát is. A szüleim pedig folytatták, amit a papa elkezdett, így aztán magam is beletanultam a borkészítés fortélyaiba. Kisfiúként a traktorozás kötött le, ez az élmény nagyon megmaradt bennem. Legfőképpen az, hogy alig értem el a pedált – mondta mosolyogva László, aki otthonosan mozog a gépi munkák terén is.

Chardonnaytól a Zweigeltig

László 4 hektáron felváltva termeszt vörös és fehér szőlőfajtákat, ezek nagyobb részét sikerül értékesíteni, de minden évben készítenek pár hl bort is. A büszke tulajdonos be is mutatta portékáit.

– A markánsabb Chardonnay szőlőnk egy kicsit savasabb fajta, de karakteres bort tud adni. Úgy vélem, most a gyümölcsösebb fehérnek, főleg az illatosabbnak van kultusza hazánkban, mert ebből lehet jó pálinkát készíteni. A vörösből pedig egy gyengébb alkoholtartalmú, lágyabb rozé készül. A Zweigeltből egy héjon erjesztett változatot csinálunk, amiben kioldódnak a színanyagok, ettől egy karakteresebb vöröset kapunk. A cserszegi fajtánál az idei a második évünk, amit szedtünk belőle, jónak ígérkezik – árulta el László.

Jövőbeli tervek

Egyelőre nem foglalkoznak őstermelői borárusítással, de a távlati terveik között ez is szerepel Lászlóéknak. Megkérdeztük, hogy mi mindent szeretnének még megvalósítani.

– Remélem, újra elindulhatunk majd a helyi borversenyeken, hiszen régebben a Chardonnay-kal sikerült már jó eredményt elérni. A közeljövőben gondolkodom egy Cabernet-n is, mert azzal más irányba is tudnék nyitni. A meglévő ültetvényeink 35-40 évesek, ezért 5 éven belül megérnek az újraültetésre. Célom a meglévő területek felújítása a kipusztult tőkék pótlásával, pihentetéssel, pillangós növényekkel, visszavetéssel vagy nagy zöld tömeget adó mustáros keverékekkel, ami megköti a talajban a nitrogént. Két-három év pihentetést nagyon meghálál egy terület. Főleg akkor, ha vissza tudjuk pótolni a tápanyagokat a talajban lévő növények számára. Ilyenkor számíthatunk a bőséges termésre. A mai világban elengedhetetlen a gépesítés, ezzel dolgozunk mi is. Jövőbeni terveink között szerepel a szőlőgazdaságunk felfejlesztése, ami elég nagy beruházást igényel, de bízunk benne, hogy minden álmunk megvalósul.

Mi kell a jó borhoz?

Suhajda László megosztott velünk néhány érdekességet a munkafolyamatokról is. „Kis létszámmal dolgozunk, a család, meg egy-két ismerős vagy rokon segít be a munkálatokba. Hagyományos kémiai technológiával, természetes huminsavas lombtrágyával próbálkozunk, ezzel sikerül a földben lévő tápanyagot pótolnunk. Ezáltal a borunk minősége is változik, kedvezőbb lesz – tudtuk meg.

Fotó: Bulla Bea