A boldogító nem – Szily Nóra nőnapi előadása

Az eredetileg egyórásra tervezett, ám a közönség lelkes fogadtatása miatt másfél órásra húzódó programon szó esett többek között a boldogságról, a nemet mondásról, valamint az általa kiváltott boldogságról is. A személyes hangvételű előadást Nóra sok személyes példával és rengeteg humorral fűszerezte, folyamatosan kapcsolódva a hallgatósághoz, fenntartva a figyelmet és a résztvevők aktivitását.

Szily Nóra életében fontos fordulópontot jelentett, amikor sikeres újságírói karrierje csúcsán, ha nem is teljes, de mégis erőteljes karriermódosítás mellett döntött. Ennek a döntésnek a következménye az is, hogy önismereti/motivációs előadásaival járja az országot – és ugyanennek a döntésnek a tapasztalatai az előadás anyagában is visszaköszönnek.

„A legnagyobb sikereim mellett sem veszítettem el a realitásérzékemet” – mondta. „Hiszen hány 50 feletti nőt lehet ma képernyőn látni? Kettőt? Esetleg hármat? Éppen ezért nem vártam mástól megoldást, hanem tudatos karrieráthangolásba kezdtem. A régóta meglévő pszichológus diplomámat leporoltam, és erre alapozva többféle módszertani képzést is elvégeztem, hogy hiteles legyek és friss.”

Az előadás bemelegítő gyakorlata akár otthon is könnyen elvégezhető, Nóra maga is biztatta a jelenlévőket, hogy akár később, az interneten rákeresve, nyugodtabb körülmények között ismételjék meg a feladatot. Az „életkerék” néven ismert gyakorlat egy kör cikkeiként (vagy ha úgy tetszik: tortaszeletekként) ábrázolja az egyes életterületeket (pl: karrier, kapcsolatok, egészség, énidő, stb.). Ezen külön-külön, szeletenként végiggondolhatja (és be is rajzolhatja) mindenki, mennyire elégedett az adott tortaszeletével. És – itt jön a lényeg – végiggondolhatja azt is, mit tehet azért, hogy növelje az elégedettségét.

És ezzel meg is érkeztünk az előadás kulcsgondolatához: a tervezhetőséghez. Az este minden gondolata és feladata (melyeket nem fogunk egyesével bemutatni természetesen) mind azt illusztrálta, hogyan teszi az önismeret megfoghatóvá, kezelhetővé és tervezhetővé a változásokat. Az eredetileg egyórásra tervezett, ám a közönség lelkes fogadtatása miatt másfél órásra húzódó programon szó esett többek között a boldogságról, a nemet mondásról, valamint az általa kiváltott boldogságról is. A személyes hangvételű előadást Nóra sok személyes példával és rengeteg humorral fűszerezte, folyamatosan kapcsolódva a hallgatósághoz, fenntartva a figyelmet és a résztvevők aktivitását.

Szily Nóra életében fontos fordulópontot jelentett, amikor sikeres újságírói karrierje csúcsán, ha nem is teljes, de mégis erőteljes karriermódosítás mellett döntött. Ennek a döntésnek a következménye az is, hogy önismereti/motivációs előadásaival járja az országot – és ugyanennek a döntésnek a tapasztalatai az előadás anyagában is visszaköszönnek.

„A legnagyobb sikereim mellett sem veszítettem el a realitásérzékemet” – mondta. „Hiszen hány 50 feletti nőt lehet ma képernyőn látni? Kettőt? Esetleg hármat? Éppen ezért nem vártam mástól megoldást, hanem tudatos karrieráthangolásba kezdtem. A régóta meglévő pszichológus diplomámat leporoltam, és erre alapozva többféle módszertani képzést is elvégeztem, hogy hiteles legyek és friss.”

Az előadás bemelegítő gyakorlata akár otthon is könnyen elvégezhető, Nóra maga is biztatta a jelenlévőket, hogy akár később, az interneten rákeresve, nyugodtabb körülmények között ismételjék meg a feladatot. Az „életkerék” néven ismert gyakorlat egy kör cikkeiként (vagy ha úgy tetszik: tortaszeletekként) ábrázolja az egyes életterületeket (pl: karrier, kapcsolatok, egészség, énidő, stb.). Ezen külön-külön, szeletenként végiggondolhatja (és be is rajzolhatja) mindenki, mennyire elégedett az adott tortaszeletével. És – itt jön a lényeg – végiggondolhatja azt is, mit tehet azért, hogy növelje az elégedettségét.

És ezzel meg is érkeztünk az előadás kulcsgondolatához: a tervezhetőséghez. Az este minden gondolata és feladata (melyeket nem fogunk egyesével bemutatni természetesen) mind azt illusztrálta, hogyan teszi az önismeret megfoghatóvá, kezelhetővé és tervezhetővé a változásokat.

A program gerincét a címben is szereplő „nem” adta, egy percig sem felejtve ugyanakkor, hogy mindezzel alapvetően az egyéni és a közösségi boldogság növelésének érdekében érdemes foglalkozni. A nemet mondás nehézségeinek okait hosszan és rendkívül izgalmasan vette végig az előadó, az evolúciós haszontól kezdve az úgynevezett sorskönyvi parancsokig. Ugyanakkor magától értetődő bizalommal és természetességgel jelezte: mindez felül is írható, apró lépésenként meg is változtatható. Az egészen hétköznapi praktikák mellett (például: „részleges igen”, amikor az egész nagycsalád hétvégi háromfogásos ebédjéből csak a leves főzését vállaljuk magunkra) általánosabb, szemléletformáló hatású gondolatok is elhangzottak. Ezek közül is talán a leghangsúlyosabb (és a legkönnyebben a hétköznapokba beépíthető) így hangzott: „Amire időt szánsz, arra az életed egy darabját szánod. Így dönts.”

A nemet mondás hétköznapi gyakorlatai után az est záróharmadában ismét a boldogságé lett a főszerep. Az itt elhangzottak közül fontos útravalóként talán olvasóinknak is továbbadható az az alapvetőnek tűnő, de gyakran elfelejtett igazság, hogy bár mindannyian szeretnénk boldogok lenni, de a boldogság szükséglete mindenkinek egyéni és nagyon személyes. Érdemes tehát alaposan megismernünk önmagunkat és a hozzánk közelállókat ebből a szempontból is. Minél inkább tudatában vagyunk mindannak, ami miatt nehezünkre esik nemet mondani, annál könnyebb mindezt felülírni. Természetesen: apránként. Ehhez pedig még egy eszközt kaptunk kezünkbe búcsúzóul: a nézőpontváltást: hogy fog kinézni mindez három hónap múlva visszanézve? Ami az itt és mostból akkor is fontosnak tűnik, arra egyértelmű(bb) az igen, mint ami hosszabb időtávból jelentéktelenné válik. Elfogultság nélkül tippelhetjük, hogy az életük erre az előadásra szánt darabját hosszabb időtávból is hasznosnak fogják találni mindazok, akik részt vettek rajta.

A program gerincét a címben is szereplő „nem” adta, egy percig sem felejtve ugyanakkor, hogy mindezzel alapvetően az egyéni és a közösségi boldogság növelésének érdekében érdemes foglalkozni. A nemet mondás nehézségeinek okait hosszan és rendkívül izgalmasan vette végig az előadó, az evolúciós haszontól kezdve az úgynevezett sorskönyvi parancsokig. Ugyanakkor magától értetődő bizalommal és természetességgel jelezte: mindez felül is írható, apró lépésenként meg is változtatható. Az egészen hétköznapi praktikák mellett (például: „részleges igen”, amikor az egész nagycsalád hétvégi háromfogásos ebédjéből csak a leves főzését vállaljuk magunkra) általánosabb, szemléletformáló hatású gondolatok is elhangzottak. Ezek közül is talán a leghangsúlyosabb (és a legkönnyebben a hétköznapokba beépíthető) így hangzott: „Amire időt szánsz, arra az életed egy darabját szánod. Így dönts.”

A nemet mondás hétköznapi gyakorlatai után az est záróharmadában ismét a boldogságé lett a főszerep. Az itt elhangzottak közül fontos útravalóként talán olvasóinknak is továbbadható az az alapvetőnek tűnő, de gyakran elfelejtett igazság, hogy bár mindannyian szeretnénk boldogok lenni, de a boldogság szükséglete mindenkinek egyéni és nagyon személyes. Érdemes tehát alaposan megismernünk önmagunkat és a hozzánk közelállókat ebből a szempontból is. Minél inkább tudatában vagyunk mindannak, ami miatt nehezünkre esik nemet mondani, annál könnyebb mindezt felülírni. Természetesen: apránként. Ehhez pedig még egy eszközt kaptunk kezünkbe búcsúzóul: a nézőpontváltást: hogy fog kinézni mindez három hónap múlva visszanézve? Ami az itt és mostból akkor is fontosnak tűnik, arra egyértelmű(bb) az igen, mint ami hosszabb időtávból jelentéktelenné válik. Elfogultság nélkül tippelhetjük, hogy az életük erre az előadásra szánt darabját hosszabb időtávból is hasznosnak fogják találni mindazok, akik részt vettek rajta.