Radnóti Miklós verseit idéztük fel közösen április 11-én, a Szent László Általános Iskola tornatermében. A vendégművész, Pomázi Zoltán, a Bojtorján együttes tagja gitárkísérettel adta elő a legszebb verseket, melyeket ő maga zenésített meg.
A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, azaz április 11-én ünnepeljük. Ugyanezen a napon született Márai Sándor író is, 1900-ban. Itt, Mogyoródon is minden évben megemlékezünk ezen a napon irodalmi nagyjainkról. 13 órakor az általános iskola tornatermében kicsik és nagyok összegyűltek, hogy meghallgassák az ünnepi műsort. Az első verset Trabalka Szilvia polgármester asszony hozta el nekünk, és elszavalta Reményik Sándor Lámpagyújtogató című költeményét. Majd őt követte Pomázi Zoltán dalszerző, zeneszerző, dalszövegíró, író, költő, akit a Bojtorján együttesből is ismerhetünk. Gitárkísérettel adta elő Radnóti Miklós legszebb verseit, melyeket ő maga zenésített meg. Mint például a Sem emlék, sem varázslat, Az éjszaka, Levél a hitveshez, Nem tudhatom vagy a Himnusz a békéről. A mintegy negyven perces műsorban sok személyes történet és érzelem elevenedett meg, hiszen a versek között az Új Színház művészei adtak elő részleteket Radnóti Miklós és szerelme, Gyarmati Fanni közös életéből. A színészek játéka felvételről hangzott el.
– Radnóti Miklós a magyarság egyik legjobb költője, sok versét megzenésítettem, és saját könyvem is jelent meg róla Tétova óda címmel. Közzétettem Radnóti özvegyének, Gyarmati Fanninak naplóbejegyzéseit, melyek csak a halála után jelenhettek meg – mondta lapunknak a műsor előtt Pomázi Zoltán.
Azt is hozzátette, hogy Gyarmati Fannit nem ismerhette személyesen, de közeli ismeretségbe került Fanni baráti körével.
– A műsorban, amit hoztam, a megzenésített versek között az Új Színház művészei a kérésemre részleteket szavalnak el felvételről ebből a naplóból. A versek és a naplórészletek segítségével végigkövetjük a költő sorsát a szerelemtől a munkatáboron át a pusztulásig. Különös aktualitást adnak ezek a versek a jelenben is, főleg a háborús versek, mindannak, ami most a világban körülöttünk történik – tette hozzá a művész.
A megrázó őszinteséggel elhangzó gondolatok, naplótöredékek és ismert versek között talán az egyik legfontosabb gondolat, amit Gyarmati Fanni hagyott ránk a naplójában: „Mindent elvisel az ember, csak később ébred tudtára…”.
Mint közismert: Radnóti Miklós 1944 novemberében halt meg Abdánál, özvegye, Gyarmati Fanni 2014 februárjában, 101 évesen hunyt el. Élete végéig Radnóti Miklóst szerette.
Gergály Judith
Fotók: Gálos Mihály Samu