Forrtak az indulatok a közmeghallgatáson

A megszokottnál sokkal többen jöttek el a december 3-ai közmeghallgatásra, ahol a tervezettel ellentétben a szabadságon lévő polgármester is megjelent, és válaszolt a kérdésekre.

Az elmúlt időszak eseményeinek ismertetése után négy fontos téma merült fel: az új elkerülő út, a Klastromdombi építkezés, és ezzel kapcsolatosan Mogyoród fejlődése, a társasházak megjelenése, illetve a belterületbe vonásokkal kapcsolatos problémák.

Elkerülő út
Több lakos is nemtetszését fejezte ki az ellen az új, Mogyoród és Fót közé tervezett elkerülő út ellen, amelynek nyomvonala a Csíkvölgybe esik. A helyiek a Natura 2000 területeket, a sétaútjaikat, a lovas turizmust és a nyugalmukat féltik: néhány nap alatt több száz tiltakozó gyűlt össze. Paulovics Géza elmondta: a környékbeli polgármesterek véleményét már a nyáron kikérték ez ügyben, és ő már akkor világosan jelezte, hogy Mogyoródnak nincs szüksége újabb autópályára. Hozzátette: az út Szadát, Gödöllőt és Veresegyházat tehermentesítené, mivel azonban még csak a megvalósíthatósági tanulmánynál tartanak, így egyhamar nem fog realizálódni.

Klastromdombi társasház
Többen is rákérdeztek, hogy mi lesz a klastromdombi társasház sorsa, felmerült, hogy az önkormányzat közbenjárhatna az államnál, birtokba vehetné, és emlékparkot alakíthatna ki az apátság romjaiból. Kiderült, hogy a ház alatti pincékben friss repedések keletkeztek, és omlik a vakolat. Ha ez a négylakásos épület felépülhet, az precedenst fog teremteni, és ezentúl a történelmi városrészeken is bárki építhet társasházat. A polgármester elmondta: amikor tudomásukra jutott az eset, a jegyző leállította az építkezést, de más hivatalos eszközük nincsen. Az építtető mindenben szabályosan járt el, egy kivétellel: nem egyeztetett a régészettel, és emiatt bírságra is számíthat. Paulovics Géza december 13-án, lapzártánk után megy Füleki Zsolt államtitkárhoz az üggyel kapcsolatos személyes megbeszélésre.

Mekkorára nő Mogyoród?
A klastromdombbal kapcsolatban felmerült, hogy Mogyoród egyre nagyobbra növekszik, egyre több társasház, lakópark jelenik meg. Többen is kifejtették, hogy ők a falusias jelleg miatt szeretnek itt élni, és nem szeretnének ebben változást. A polgármester elmondta: amióta ő vezeti Mogyoródot alig több, mint 1000 fővel növekedett a lakosságszám, a beépíthetőség még mindig 24,5 százalék. Hutter József képviselő hozzátette: épp a novemberi testületi ülésen kezdték rendbe tenni ezt a kérdést: a decemberi ülésre várják a főépítész település-rendezési javaslatát. Szeretnék, ha telkenként legfeljebb két lakás lenne, illetve minden lakáshoz kötelező legyen garázst építeni.

Miért fizetnek kevesebbet egyesek?
Nagy indulatokat váltott ki Kapitány Attila hozzászólása, amelyben megkérdezte, miért fizetnek egyesek kevesebbet a belterületbe vonások kapcsán felmerült településfejlesztési hozzájárulás vonatkozásában. Dr. Szabó István képviselő szerint a négyzetméterenkénti 2000 forint is kevés, hiszen amikor ezt bevezették, akkor még 10 ezer forint volt a négyzetméterár, ám a 300 Forint egyenesen felháborító. A polgármester kijelentette, hogy ez egy önkéntes hozzájárulás a településfejlesztéshez, és mindenki annyit fizet érte, amennyit felajánl. Felháborodott kérdés volt erre a válasz: miért van az, hogy egyesek kevesebbet kell fizetni, és miért szavazzák meg a képviselők az összes olyan ügyet, ami a polgármesternek és barátainak kedvez. Erre Kamarás Zsuzsanna válaszolt azzal, hogy érdemes megnézni az utóbbi idők szavazati arányait: a képviselők nem pártállás szerint szavaznak, hanem ügyeket képviselnek. Ő maga is szokott a polgármesterrel szemben szavazni, mert a kérdések egy részében nem ért vele egyet. Többek között a 300 forintos belterületbe vonásokkal sem, melyről Paulovics Géza a veszélyhelyzet alatt egyedül hozott döntést. Ez ügyben 5 igen szavazattal – köztük az alpolgármesterével – vizsgálóbizottság alakult, és most a kormányhivatal állásfoglalására várnak a kérdésben.

A történteket ezen az oldalon hallgathatja meg.